Lejárt az épületeink forgalmi engedélye!

Épületeink legalább akkora odafigyelést érdemelnének, mint a gépkocsik. Egyrészt az üzemeltetésük nem veszélytelen: kövek zuhanhatnak a járdára, összedőlhetnek a falak a szokatlanul csapadékos időjárásban, és nem ritka a tüzelőberendezések felrobbanása. Másrészt műszaki állapotuk befolyásolja energiafelhasználásukat. Harmadrészt a nemzeti vagyon részét képezik, visszatükrözve az ország műszaki kultúráját, igényszintjét is. A Levegő Munkacsoport azt javasolja, hogy a gépkocsik kötelező műszaki vizsgájához hasonlóan, legyen kötelező az épületállomány 15 évenkénti felülvizsgálata, és kerüljenek be az adatok egy országos adatbázisba. Ez az évek óta stagnáló építési szektor számára is kitörést hozhatna.


Az épületek működtetésére megy el a primer energia 40 százaléka Európában. Magyarországon is hasonló az aránya az épületek energiafogyasztásának. Az Unió szakértői szerint a 2020-as energiahatékonysági célokat elsősorban az épületek energetikai korszerűsítésével lehet teljesíteni. Szemmel is látható, hogy épületeink korszerűsítésében nagyok a lemaradások. Az egy főre eső lakásterület ugyan jóval kisebb, mint a régi tagállamokban, azonban az épületek műszaki állapota alacsonyabb, ezért költségesen, pazarló módon üzemeltetjük azokat.

Pontos adataink nincsenek az épületek állapotáról. Korábban az Energiaklub tanulmánya volt szinte az egyetlen felmérés, amire hivatkozni lehetett. Ezt bővítik az egyes épületfajtákra vonatkozó folyó részletesebb adatgyűjtések az ÉMI-ben. Az általános adathiányt, amely más ágazatokban is akadályozza a megalapozott stratégiák, döntések meghozatalát, az épületek esetében különösen indokolt lenne megszűntetni. Ezért javasolja a Levegő Munkacsoport, hogy első lépésben mérjék fel a közintézményeket, valamint a 6 lakásosnál nagyobb, 25 évesnél idősebb társasházakat. A közintézmények felmérését már évek óta szorgalmazzuk. A társasházak felmérése legalább ennyire időszerű, mivel sok épületet úgy privatizáltak, hogy nem készült semmiféle felmérés az ingatlan állapotáról, „zsákbamacskát” vásároltak az újdonsült tulajdonosok. Ezt a mulasztást többnyire azóta sem pótolták.

A felmérések tájékoztatnák az építési szektor szereplőit az igényekről, potenciális lehetőségekről. A szakpolitikusok pedig, például az energiamegtakarítási célok teljesítéséhez, megalapozottabb ösztönzőket és szankciókat vezethetnének be.

Év elején a Magyar Energiahatékonysági Társaság (META), amelynek, a Levegő Munkacsoport mellett, vállalkozások és energetikai szaktanácsadók a tagjai, állásfoglalást készített az épületek energetikai korszerűsítésével kapcsolatos nehézségekről és javasolt megoldásokról. Reméljük, hogy a 2014-2020-as fejlesztési periódusban az uniós pályázatok kiírásánál is figyelembe fogják venni a szakértők ajánlásait.

Beliczay Erzsébet 
elnökhelyettes

Hírfigyelő